SZERVES ÉPÍTÉSZET

Irjon hozzászólást

HozzászólásokSzőke József által a Március 8, 2009-on 7:04pm-kor

Péter sok módja van a vert falnak az építésének olyat is hallottam, hogy lovakkal taposták a szalmát a sárba bele, és vasvillával rakták össze a falat az ablakokat stíllel vágták ki. Ha cementet raksz a földbe sokkal keményebb, és simábbat kapsz olyan éle lesz a falnak de, ez növeli a költségeidet. A föld falnál zsalu az kell, ha volna olyan kerekeken, megy a dobban a keverő dobban ahol a földet, kevered, meg mert szalmával elegyítet földet is meglehetni keverni. A másik fajtakeverő gépet malterra és betonra találták ki. Nekem úgy mondták ebben a fajtában a szalmás földet lehetni tudni keverni, ha így van keverve a föld és nincs benne semmi csak szalma sokkal erősebb, mint a sima föld fal. De mivel csak simán szalmával a földet igen munka-igényes megkeverni keresem a könnyítéseket. Arra is gondoltam, hogy malterkeverőben a sarat megkeverni és úgy akkor a szalmát bele igaz lassan épül fel de, zsaluban van ideje úgyis pihentetni, kell, hogy száradjon a nedvességtől a fal. Igaz, ha cementet és mészt teszek bele, akkor tudom malterral simára tenni a falat jobban, mert a sarat nekem nehézkes volt simára ronggyal maszatolnom (de fen áll a lehetősége, hogy átvertek) és más képen kell.

HozzászólásokKoller Miklós által a Január 15, 2009-on 4:11pm-kor

Elmondom a tapasztalatomat a 90 éves parasztház felújításával kapcsolatban. Mikor megvettem a házat, mérhetetlenül nyirkos, dohos volt, ezen az állandó szellőztetés sem segített. Nem rendelkezett a ház semmiféle talajnedvesség elleni szigeteléssel.
Felszedtem a régi padlót, és kb. 40 cm mélységben kitermeltem a talajt. A lemélyített talajra lefektettem 1 réteg geotextiliát. Tudom, ez műanyag, de jobb megoldást nem találtam. Erre kb. 30 cm vastagságban mosott, osztályozott kavicsréteget raktam. Erre újabb geotextiliát fektettem, és erre került 3-4 cm ágyazó homok. Bontott, válogatot, nagyméretű téglával burkoltam le. Hézagosan raktam le, majd kifúgáztam.
A mérete és a méretaránya miatt a régi nagyméretű tégla sokkal szebb burkolásra, mint a kisméretű tégla. Persze, ezt egyenként kellett súrolókefével vízben megtisztíttani, elég húzós volt, de később már gőzborotvával csináltam.
Visszatérve a szigetelésre: a kavicsréteg megakadályozza, hogy a talajnedvesség kapilláris úton eljusson a padlózatig. Azért, hogy a kavics közé ne kerülhessen a talaj, ne keveredhessen a földdel, muszáj volt geotextiliával elválasztani. Ugyancsak geotextiliával kellett elválasztani felülről is, hogy az ágyazóhomok ne folyon a kavics közé.
Az ágyazóhomokra párnafákon keresztül fa padlót is lehet fektetni.
A falak mellett az alap aljáig mélyítettem ki, és töltöttem fel kaviccsal.
A ház alapja téglából készült, a falak sem voltak szigetelve. Ezért kivülről, kb 50 cm szélességben az alap mellett, ennek mélységéig szintén kavicsréteget raktam, elválasztva az alapot a környező talajtól. Így bíztosítva a mélyebb talajréteg kiszellőzését, ill. így kevesebb nedvesség jut a szigeteletlen alapba.

HozzászólásokVarga Rita által a Január 14, 2009-on 3:52pm-kor

Péter! A fa padlózat jó megoldás a szobákban. Fontos, hogy az alsó párnafákra rakott deszkázatot száraz homokba rakjátok, és ne a levegőbe, mert dobogni fog, és az egy idő után elviselhetetlen. Olyan mintha örökké színpadon - majd kínpadon lennél - a gyerekek szeretni fogják... Az alapozás alsó síkját a teherhordó talajréteg mélysége szabja meg. Ez lejtős terepen változó is lehet,mert feltöltés borítja a földfelszínt. Érdemes egy talajmechanikai feltárást végeztetni. Ha lejtős a terep az alapot lépcsőzni kell az alsó síkjánál, hogy ráüljön a terepre. Másik fontos tényező, hogy éghajlatunkon 80 cm mélységig átfagy a talaj, ez a hegyek között 1,00 m. Ez a minimum alapozási mélység, de mint írtam a teherhordó réteget kell megkeresni.
A kád fából igen romantikus, főként keményfából, de azt takarítani...
A Józsi féle falkötés jó módszer, persze sok apró kő, törmelék is kell, hogy mindenütt érintkezzenek egymással a felületek.

HozzászólásokBatka Péter által a Január 13, 2009-on 8:21pm-kor

Igazad van. Így gondoltam, csak rosszul fejeztem ki magam.
Csakhogy szerintem ennél a módszernél nem mindegy a kövek illeszkedése, csatolása. Ettől félek.

HozzászólásokBarta József által a Január 13, 2009-on 8:01pm-kor

Péter, ... égetetlen meszet ne tegyél az alapba, mert olyan nincs!!! Égetett mész az van, amit nem oltanak, tehát oltatlan mész van. Ezt kell a kövek közé tenni, majd belocsolni. Így a kémiai reakció nem csak a mészben jön létre, hanem az "égés" hatására a kövekben is. Egymáshoz oltódnak, összeégnek a felületükön. Régen a várakat hasonlóképp építették, de még házakat is.
Ha még nem csináltál ilyet, érdemes egy kisebb szakaszt, max 1 métert kipróbálni, tapasztalatszerzés miatt.
A kínai Nagy Fal építésénél rízspor és mészpor keverékéből főztek egy ismeretlen arányú katyvaszt, amit habarcsként raktak az égetett téglák közé. Napjainkra a tégla már sok helyen kipereg, de a habarcs mai napig tökéletes állapotban van.
Egyik társunk, Koller Miklós építész (aki ennek a csoportnak is tagja), szerintem a szigetelés terén hasznos infókkal tudna segíteni, csak per-pillanat hallgat. Nézd meg az oldalát, és a onnan a céghonlapját.

HozzászólásokBatka Péter által a Január 13, 2009-on 6:39pm-kor

Kedves Rita
Az a baj, hogy cementbe sok minden olyan van, aminek nem szabadna benne lennie. Egy cementégetőben bármit el lehete tüntetni.
A kellemetlen tanuktól a veszélyes hulladékig mindent.
Gondolkoztam, hogy az alap rakott kő lenne és égetetlen mész a kötőanyaga.
Csak félek neki fogni, és nem ismerek olyan ebert aki segíteni tudna benne. Ezért gondoltam a téglára, azt magam is megtudom csinálni.
A padlót a következő képpen képzelem.
A föld ki lesz szedve a padlótól számítva 50cm-re. Jól ledöngöljük.
Erre kerül kb. 20cm mosot sóder. ezután levegő majd fa padló gerendákon. az alsó rész csak sima deszkázás, ha nem lesz rá energia akkor kimarad. A felső rendesen fapadló.
A falak rendesen vályog vakolatúak lesznek, meszeléssel.
Fürdőszoba. Hát ez a legkényesebb pontja a dolognak. Sajnos itt kell a legtöbb megalkuvást csinálnia az embernek a kényelméért.
Igen lesz mosógép. de öblítéses wc nem. A kádnál azon gondolkodom, hogy fából lesz. Eddig nincs is gond. Mivel úgy gondoljuk, hogy idővel a szüleinket mi fogjuk gondozni, a nejem szeretne zuhanyzót, ami könnyebbé tenné a tisztálkodásukat. A fürdőszoba talaja téglából lesz
kirakva.
A víz elvezetéssel a fekvésből adódóan talán nem lesz gond.
Igen a tetőt jól kiengedjük. Az északi oldalról még természetes sövény és fákból álló védelmet is alkalmazok a fal védelmére.
Szeretném ha az építkezés és természetesen a ház szakrális elemei is a helyén lennének. Most még be kell fejeznem egy munkát, és lassan véget ér a magyar népi gyógyász képzés is, mely úgy szintén lekötötte mostanában az időmet, és aztán felteszek néhány vázlatot is.
még egy technikai jellegű kérdés: 80cm mély alapot terveztem. ez elég lehet? Mi szerint számítják ki? Nem kell részletekbe menni! Homokos talajról van szó. Vékony humuszréteggel. A talajviz nagyon mélyen. A kutunk 150m mély és kb 70m-en van a szivattyú. Itt inkább a víz megfogásáról fog kelleni gondoskodni, mintsem az ellene való védekezésről.

HozzászólásokVarga Rita által a Január 13, 2009-on 5:20pm-kor

Péter
Ha bontott téglához hozzá tudsz jutni, azt inkább látszó helyre, burkolatnak használd. Felhasználható úgy is, hogy vékony csíkokra vágatod, úgy több is kijön belőle. Az alaphoz a kő is használható! A cement is földanyag, csak persze hőkezelésen ment keresztül, ettől válik kötőanyaggá. Ha nem használsz cementet, akkor hogyan burkolsz, mivel teszed vízhatlanná a padlót? Ha földpadlót akarsz, mint régen, nem szóltam semmit. De mi van a fürdőszobával? - lavór? Itt a falra csak mint vendégfal helyezhető mosható burkolat, mert a falnak ki kell tudni szellőzni mögötte. A földanyagú házak akkor működnek jól, ha a nedvességet, a levegő páráját hagyjuk szabadon áramolni. Ez vonatkozik a padlóra, és a falra is. Ezért is kell kerülni a cementet. A falak szigetelését is meg kell oldani. Régen agyagot használtak, és körben vízelvezető árkot alkalmaztak, mely szintén agyagtapasztásos volt. A tetőt jól ki kell lógatni, akkor nem éri a falat a csapóeső. Stb. még van egy-két trükk ami a komfortérzetet a mai kényelemhez igazítja.

HozzászólásokBatka Péter által a Január 13, 2009-on 9:52am-kor

Rita

Jelen helyzetben az van hogy a terület főépítésze támogat, azt mondta majd talál valamilyen megoldást hogy minden rendben legyen.
Amikor konkrét dolgokra kerül sor, remélem akkor is ilyen beállítottsága lesz.
A legfontosabb szempont hogy a lehető legkevesebb műanyagot szeretnénk használni az építkezésnél. A cement ki van zárva.
Ezért alapnak használt téglát tervezek. Ha van valamilyen más ötlet is akkor szivesen fogadom. végül is pont az a cél, hogy valahogy összerakjuk a dolgot.
Nem tudom tudjatok e, a tavasszal talán már megjelenik Molnár V. Józskabá új könyve a magyar házról.

HozzászólásokVarga Rita által a Január 12, 2009-on 7:32pm-kor

Szia Péter!
Szívesen segítek, amiben tudok. A döngölt ház építésének technológiája le vagyon írva nekem valahol. Építési engedély van? Hogy áll a nem minősített anyaghoz a helyi hatóság? Ez itt a kérdés! Van aki hallgatólag elfogadja, de a hivatalos törvények csak a minősített (tehát nagy energiabefektetéssel készülő, és persze drága) anyagokat fogadják el betervezni, forgalmazni, beépíteni. A pozitívan gondolkodó hatóság szemethúny - ők nem a külföldi cégek által szponzoráltak, mint a törvényhozók!

HozzászólásokBatka Péter által a Január 12, 2009-on 4:37pm-kor

Szia Rita

Üdvözöllek a témánál.
Képzeld én pont olyan embert keresek, aki építész és hasonlóan látja a dolgokat mint te.
A tavasszal el akarok kezdeni építeni egy vert falú házat.
Klasszikus tájolt háromosztatú parasztház. Méretileg, elképzelésileg megvan. Csak papírra kéne vetni.
Valami tapasztalat már azért akad. Eddig egy nagyobb és egy kisseb vert falú házat építettünk és egy szalmabála ház tapasztásánál voltam jelen.
Végül is tavasszal egymás közelében két ház fog épülni mert az egyik barátom is építeni fogja az övét. Bízunk benne majd valamennyit ez is segít a költségcsökkentésben.

• First
• Előző
• Következő
• Last